|
„A Bakonynak évszázadokon keresztül volt egy rejtő funkciója. Neve sokak számára az oltalom, a védelem, mentsvár szinonimája volt. Itt rejtőztek legtovább az „öregisten” hívei. A pogány áldozati tüzek valószínűleg itt parázslottak a legtovább…. (Sebő József) Az államalapítás és a kereszténység felvétele után a Bakony erdei, szurdokai nyújtottak menedéket az ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Számos áldozati helyükről tudunk, így a Borostyán-kő, Kertes-kő, Oltár-kő, Fehér-kő, Odvas-kő, Hegyes-kő környékén.
Ezek többsége úgynevezett határkő is, Odvas-kő „Oduoskw”, Kertes-kő pedig „Kerteskuv” alakban szerepelt már a bakonybéli bencés monostor 1018-as, Szent István királyunk által adományozott alapítólevelében is.
|
