|
Szent László pénze keletkezésének mondája úgy szól, hogy a László elől menekülő kunok pénzeiket eldobálták, hogy az azokat felszedő magyarok lemaradjanak az üldözésben. A pénzek azonban Szent László fohászára lapos kövekké változtak…. Valójában ezek a rejtélyes, pénzszerű képződmények nem mások, mint a harmadidőszaki eocén tenger egysejtű élőlényeinek, a Nummulites-eknek (leggyakoribb képviselői a Nummulites perforatus és a Nummulites millecaput) a megkövült, kőzetrétegekből kimállott maradványai. A fosszíliák átlagosan 0,5-3 cm átmérőjűek, de egyes N. millecaput fajok a 10 cm-es átmérőt is elérték.
Lévén, hogy a Bakony egyik jelentős felépítő kőzete az eocén mészkő, igen nagy számban találhatunk belőlük a község határában is. Legjelentősebb lelőhelyei a Szőlőgyöp környéke, a somhegyi Krajcárbánya, valamint az Iharos-tető környéke.
|
