|
 A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvas-kői-barlang. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István királyunk általi 1018-as alapítólevelében is szerepel „Oduoskw” néven, mint az apátsági birtok egyik határköve.
8-10 m széles, 2-3 m magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenékhez viszonyítva mintegy 50 m-es magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 m hosszú, 10 m széles és 3-4 m magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Odvas-kő sziklája még utolsó áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, a legutóbbi időkben pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után üldözőik elől menekülve. A barlangot a gerencepusztai csárda közelsége, valamint a barlang feletti sziklák kiváló megfigyelőhelye tette számukra igen kedveltté.
A barlang ma már csak a denevérek egyik fontos nászhelye, az azt magában rejtő Odvas-kő tetejéről pedig a Szarvad-árok, a Tönkölös és a Boszorkány-tető zárt, sűrű erdeiben gyönyörködhetünk anélkül, hogy a pandúrok felbukkanásától kéne tartanunk.
A barlang biztonságosan látogatható, a Boroszlán tanösvény rövid- és hosszú túrája egyaránt érinti.
|
