|
Az augusztus 20-i hétvégén, a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepe idén különösen nagy jelentőséggel bírt a bakonybéliek számára: a kiállítók között a helybéli Takács Nándor is bemutatkozhatott a Szent Mauríciusz Monostor gyertyaöntő műhelyében saját kezűleg, hagyományos technikákkal készített gyertyáival.
A Mesterségek Ünnepéhez kapcsolódóan ebben az évben három fő témakört ölel át a rendezvény első napján „Tojáscsoda, mézvarázs – Jeles napok kismesterségei” címmel a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, mely tojásdíszítő, mézeskalácsbábos, valamint gyertyakészítő mesterek remekeit mutatja be az érdeklődőknek.
A három mesterség szorosan kapcsolódik egymáshoz: a tojás és a méz révén a bemutatott termékek közös alapanyagból, ill. közös anyagok felhasználásával készülnek.
A kiállítás tematikáját hagyományos ünnepeink adják. A díszes tojások a húsvétot, a különleges mézeskalácsok pedig a karácsonyt, valamint a régi lakodalmas szokásokat elevenítik fel. E jeles napoknak pedig szerves részét képezték a templomokban, vagy épp a családi asztalon használt ünnepi gyertyák, melyeket e neves kiállításra többek között a Bakonybéli Gyertyamanufaktúra termékei közül választottak ki. A helyszínen mintegy 150 mester munkáit tekinthetik meg a látogatók.
Takács Nándor elmondása szerint a rendezvényre kiállítóként „bekerülni” sem volt egyszerű. A kiállítás szervezését, az anyaggyűjtést a Népművészeti Egyesületek Szervezete végezte. Ezen szerv három szakmai bizottságának a feladata volt, hogy eldöntsék, melyik alkotó milyen munkája érdemes arra, hogy azt a kiállításon bemutassák.
A Szent Mauríciusz Monostorban 10 éve működik a Bakonybéli Gyertyamanufaktúra, Nándor második éve foglalkozik ezzel a mesterséggel. A hagyományos gyertyakészítés technikáit a kornak megfelelő eszközökkel gyakorolja, megőrizve a műhely hagyományait, ugyanakkor új elemeket is alkalmazva. A gyertyák több mint 80 féle változata készül itt a jelenlegi forma- és színkészlet, különböző illatok és díszítő elemek felhasználásával.
A gyertyák kétféle technikával, öntéssel és mártással készülnek. A legnagyobb választékot a szín, forma, díszítés, illat és méret által az öntött gyertyák adják. A mártott gyertyák visszafogottabb lehetőségeket kínálnak: azok szorosabban kötődnek bizonyos, főleg egyházi alkalmakhoz, így körmenetekhez, az ünnepi asztalhoz. Ilyen még az oltárgyertya, valamint több helyütt, így a bakonybéli monostorban is ezeket használják mécsesek helyett kegyeleti gyertyaként, a megemlékezés gyertyájaként.
Anyagát tekintve igazi kuriózum a méhviasz gyertya. Természetes anyaga és értéke miatt a liturgia gyertyája eredendően a méhviasz, nevezik ezért az ünnep, vagy a különleges alkalmak gyertyájának is. Készítésével, különösen az öntésével és a szintén méhviaszból készült díszítésével annak nehézsége miatt kevesen foglalkoznak.
 A legkülönlegesebb, legszebb darabok a díszített gyertyák, melyek akkor igazán értékesek, ha a díszítés ugyanúgy viaszból készül. Nem hiába a kiállítás szakmai bizottsága is ezeket a gyertyákat részesítette előnyben. Ezek tükrözik ugyanis leginkább a gyertyakészítés népművészeti jellegét.
A Bakonybéli Gyertyamanufaktúra termékeiből kiállított gyertyák igazi ritkaságnak számítanak: húsvéti gyertyák, keresztelési gyertyák, esküvői- és adventi gyertyák kerültek bemutatásra a közönségnek, melyek közül az alkotó többet a monostor műtárgymásoló műhelyében készült feszületek viaszmásolatával díszített.
A kiállításhoz kapcsolódó szabadtéri bemutató négy napján a Budai Várban mesterség bemutatókkal, népi- és iparművészeti kiállítással és kirakodóvásárral, a színpadon pedig hagyományőrző műsorokkal ismerkedhettek meg a látogatók. Maga a kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában augusztus 29-ig tekinthető meg.
Bakonybélben a gyertyakészítés fortélyaiba a Monostor látogatói is bepillantást nyerhetnek, vagy egy ilyen látogatás alkalmával akár ki is próbálhatják a gyertyaöntő mesterséget.
2010-08-25 - Szökrényes Anita
|
