|
A 16. század elején félelmetes rablólovag vár emelkedett a Gerence völgyében az É-D-i irányú kereskedelmi útvonal fölé. A rablófészek lakói örökös fosztogatásaikkal tartották rettegésben a vidéket….. A Podmaniczky-vár, vagy más néven Bakonyújvár a 434 m magas Várhegy feltűnően keskeny gerincén állt. A szabálytalan négyszög alaprajzú külső, és a papucsra emlékeztető belső várat 1529-33 között építette a Podmaniczky – család egy őskori földvár 10-10 m széles sáncárkai közé. A belső vár alapterülete 7000 m² volt. A várfalakhoz épültek az őrség és a várnagy szállásai és a kastély.
Urai rettegett rablólovagok voltak, akik a Gerence-völgyön átvezető É-D-i irányú kereskedelmi utat fosztogatták. Rendszeresen kirabolták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot is. 1546-ban királyi törvény rendelte el az erődítmény lerombolását. A legenda szerint a vár ostromához a királyi csapatok a szemközti Táborhely-hegyen sorakoztak fel, a harcok után pedig az elesetteket a hegy lábánál három halomsírban temették el. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van.
A 18. század elején még tekintélyes várromokról tesznek említést a források, azonban ma már csak a várfal kisebb szakaszai kivehetőek.
Az egykori várat, ill. a Tönkölös-hegyet helyenként (a Nagy-Somhegy oldalában még jól kivehetően) kettős, késő bronzkori sánc köti össze a Nagy-Somheggyel. E sáncok Somhegypuszta feletti szakaszát Podmaniczkyak útjának nevezik, mert a szájhagyomány szerint Bakonyújvár hírhedt urai ezen lovagoltak váraik között, méghozzá fordítva megpatkolva lovaikat, hogy senki ne tudja, éppen merre járnak.
|
